MAMIT
tábor 2012. október 6-7.
-x.nap
Olvastam
valahol, hogy októberben lesz egy MAMIT tábor a Mecsekben.
Mivel
mi már a családdal voltunk arrafelé gyűjteni, megnéztem a tábor tervezett célpontjait.
Miiicccccssssooodaaaaaaaaaaaaaaaa….
Pécs-Vasas külfejtés???
Mecsek
térkép elő, hopika-hopika!!! Ez az a hatalmas külfejtés, amit mindig is meg
akartam nézni!
Még a
Google térképén is látszik minden
hókusz-pókusz nélkül!
Ide
el kell mennem!!! Hm… Ezután jött a neheze!
Vettem
4kg bátorságot, és beadtam a dolgot kicsi páromnak…
Meglepetésemre
azonnal igent mondott, csak egy kérdése volt: - Gergőt hogy fogod tudni itthon
hagyni?!?
-
Na,
ez fogas kérdés, valahogy csak menni fog…
Végül
a következő magyarázatoknál maradtam:
- ez hosszú túra
-
csak felnőttek lesznek,
- nem
olyan a szállás lehetőség
- amit
találok a legszebb csak a tied lesz,
- és
különben is október végén mész apával a Zemplénbe…
Muhahaha!
Bejött… Megkaptam az engedélyt!
Természetesen
a jelentkezési határidőt simán elnéztem, ezért telefonálgathattam, hogy
egyáltalán mehetek-e még. Szerencsém volt, nem volt akadálya a dolognak
(köszönet Miklósnak).
1.Nap
Mivel
a tábor második és a harmadik napi programjaira jelentkeztem, így mindjárt
hajnali ¾ ötkor el is indultam.
Viszonylag
gyors, könnyű utam volt, ½ kilencre ott is voltam a Pécs-Vasas külfejtés
találka pontján.
Pécs-Vasas
külfejtés
A
gyülekező közben befutott egy kis csapat, akik kiszaladtak egy közeli
lelőhelyre. Hatalmas és csodaszép borsóköves dolgokat mutogattak. Szép találat…
Addig is egy kis történet - bemutató - ezt a szöveget a Monstone blogjáról másoltam ide, mert olyan jól leírják a lényeget. Rakhattam volna linket is, de jó ez így is. Remélem nem kapok ki miatta...:)
Ez az irdatlan, közel 200 m mély gödör mindenkit meghökkent, aki
betéved a Zobákpusztáról Pécs-Vasas felé vezető elhanyagolt útra. Mindenképpen
érdemes megállni, és legalább kívülről megnézni a felhagyott feketeszén
külfejtést, hiszen ritkán láthatjuk ilyen mélységig a felépítő rétegsorokat. Az
alsó-jura idején ( kb. 200 millió éve) a tengerparti, mocsaras területeken dús
növényzet tenyészett ( harasztok, páfrányok, fenyőfélék), ebből keletkezett
hazánk egyetlen feketekőszén előfordulása a Mecsekben. Közben többször is elöntötte
a tenger a területet, ennek homokköves, agyagköves, márgás üledékei váltakoznak
a szenes rétegekkel. A kőszén növénymaradványai nagymértékben átalakultak, de
az őket elválasztó meddő rétegsorokban lehet találni levéllenyomatokat, illetve
tengeri elöntés idejéből származó kagylómaradványokat. Ekkor élt a
Komloszaurusz is, melynek lábnyomait először éppen a Vasas meddőkőzeteiben
fedezték fel, de azóta már több száz lábnyom került elő Komló és Pécsbánya
környékéről. Még az alsó-jurában kimélyült a tenger, és ez véget is vetett a
kőszénképződésnek, de addig is itt a Vasasnál 700-900 m vastag kőszenes telep
alakult ki. A további korokból jelentősebb hatása csak az alsó-kréta
vulkanizmusnak volt, a közeli Köves-tető fonolitja ( fonolit:
a bazalthoz hasonló, világosszürke-zöldes vulkáni kőzet, nevét arról kapta,
hogy megütve csengő hangot ad)benyomult a rétegekbe, és elroncsolta,
elkokszosította a széntelepek egy részét.
A tengerparti mocsarak hatására megnövekedett a terület
vastartalma (innen kapta a nevét), a szénrétegek között gyakori ásvány a
vasszulfid, pirit illetve markazit formájában. A szén hajlamos az
öngyulladásra, így aki be akar menni ásvány-, vagy fosszíliagyűjtés céljából,
legyen nagyon óvatos, bár a szag és a fejfájás úgyis kikergeti (tapasztalat). A
hely megközelíthető Komló vagy az Árpád-tető felől is, de ezt nem ajánlom,
mivel az út nagyon rossz állapotban van, a kátyúk, süllyedések, ugratók csak a
terepjárók tesztelésére jók.
És találtam pár infot a lehetséges jövőre vonatkozóan is... Érdekes...
A név
memóriám nem a legjobb, de egy „helyi” geológus pár 10 perben felvázolta a
bánya történetét, helyzetét, és a geológiai viszonyokat. Ezután úgy nagyjából azonnal,
mintegy varázsütésre, mindenki a szétszóródott a szélrózsa minden irányába.
Én
magányosan róttam a köröket, kezdve a nyugati részen.
Itt
találtam pár gipszcsillagos kövecskét, és pálmalenyomatot, igaz ezek csak pár
centiméteres darabokban lehetett gyűjteni, mert annyira mállékony volt…
Itt-ott
a bemutató alatt megemlített régi földalatti bánya maradványai is előkerültek.
Lejjebb
ereszkedtem, miközben folyamatosan lekötötte a figyelmemet a bánya
monumentalitása…
Nem
semmi, az annyi szent… Innen onnan kemény kalapálások hangjai telítették be a
teret, habár a magasban repkedő hollók „károgását” nem tudta elnyomni…
Ők
itt helyi vagány csávók, nekik szabad odafentről kajabálni…
Ráleltem
a „sziderites” lelőhelyre az egyik alsóbb szinten, be is gyűjtöttem kötelezően
pár darabot, de túlzásba azért nem vittem…
Nekem
ilyenem még nem volt, azóta a gyűjteményem részét képezik.
Közben figyeltem pár profi gyűjtő ténykedését,
akik bőszen neki estek egy a szén között megbúvó kőzetrétegnek, kvarcokat
keresve bennük. Hogy találtak-e? Nem igazán tudom, hogy mit sikerült
összehozniuk. A bányában nagyon sok helyen lehetett kisebb nagyobb széngumókat
találni. Ezek koksz gumók voltak valójában, és állítólag jellemzőek erre a
bányára. Én kihagytam ennek a gyűjtését…
Tikkasztó
meleg lévén, felfelé vettem az irányt, a meddő rész felé.
Itt
találtam egy nagyon szép kalcitos darabot, melyből a lényeget megpróbáltam
kikalapálni, több-kevesebb sikerrel.. Már amit tudtam, mert elég repedezett
kőzeten vertek tanyát a piszkok…
Találtam
még egy pirithintéses fatörzs darabot is, volt aki nagyobbat és szebbet is
talált, amin görcs is volt… de sebaj.
Jártamban-keltemben
belerúgtam egy hematit gumóba, ezt is elhoztam. Találtam még egy kis darab
markazitot, amit mindig is szerettem volna, csak sosem jött össze, de most ezt haza
is hoztam Gerinek. Pár hónapot talán még kibír, mielőtt szétesne.
Gyorsan
eltelt a bányára szánt idő, a parkolóban volt egy kis zsákmány mustra, akiét
láttam, hasonló dolgokat talált, mint én. Csak szebbeket természetesen…
Csomagolás
és irány a délutáni lelőhely…
Kicsit
sok volt az autó, ezért visszaballagtunk a szálláshelyre és átszerveztük a
csapatot…
Lehetőséghez
mérten megpróbáltuk kihasználni az autók maximális férőhelyeit, így csökkentve
az expedicióban résztvevő autók létszámát.
Vonulás |
Pécs- Vasas Külfejtés látványkép... |
Gyönyörűséges... |
Innen származott a gipszcsillagos darab |
Az említett "régi" bánya maradványai |
Itt is van egy kis pocsolya az alján... |
Az egyetlen élő " őskövület" |
Út a meddőn |
Rétegződés |
Sziderites darabok |
Aranysárga sziderit |
Sziderit |
Tetszetős darab |
Kicsit kinagyítva |
Szép kis gömbös formáció |
Az első markazit darabom |
Iker kagylók... Kipakolásnál szépen el is törtem ... :( |
Dolomit? |
Kalcit - ez lenne a leveles kalcit? |
Kalcit |
Levéllenyomat- képszélesség 4 cm |
Levéllenyomat |
Gizgazok |
Magyaregregy
–Vasbányagödör
A
kiírás alapján:
Kb. 2 km gyaloglással érhető el a völgy
bejárata, továbbhaladva a patakmederben leggyakrabban magnetit, epidot és
andradit gyűjthető. Mágnest hozzon mindenki magával!
Ismét
tanultam valamit.
Van
egy úgynevezett „ásványgyűjtő km”, ami 2 x több mint a „sima” km mértékegység.
Nos,
szerintem itt is így lehetett. Csak mentünk dombról le, dombra fel, mezőn át,
míg végre elértük a völgyet ahol patak kanyaroghatott, ha nem ilyen száraz
időszak lett volna…
Mágnes
elő, persze már akinek volt. J
Legelöl
örömujjongás, megvolt az első lelet.
Mindenki
körülállta a szerencsést, hogy megnézzük, egyáltalán mit is kell keresnünk! J
Nem
egy látványos anyag,fekete-szürke szín, attól eltekintve, hogy a madzagra
kötött mágnesdetektorkészülékek azonnal simogatni kezdték. Egyszóval –„
vonzotta mint atom”.
Én
magamtól egy darabot sem találtam, ami a birtokomba került, azok gyűjtőtársaim adományaiból
kerültek ki. Így is lehet!:)
Kellemes
volt a környezet, szebbnél-szebb gombák tarkállottak mindenhol. Kicsit
bóklásztam még a mederben, majd fáradtan lerogytam az egyik sziklára. Itt
hallgattam a „nagyok” anekdótáit az ilyen meg olyan lelőhelyekről.Jó volt
hallgatni őket, miközben kicsit pihengettünk…
Persze
nem mindenki. Valaki bevállalta egy több 10 kilós magnetit tömb szétbombázását,
több kevesebb sikerrel.
A
visszafele út keservesre sikeredett. Az a domb nem hiányzott már.
Kaptató, levegő, kaptató, levegő…
Mit
mondjak jól esett már visszaérni a szállásra.
Este
kis tábortűz, némi beszélgetés, szalonnasütés, birsalma sütés alufóliában
szabadtűzön. Ezt sem tudtam, hogy így is lehet, de a végeredmény tényleg finom!
Megtudtam
azt is, hogy a LED-es asztali lámpa töksötétben felér egy stadionlámpával, hogy
a kotlatészta kitűnően kombózik a sültszalonnával és annak zsírjával… :)
A völgy végén egy kis eszmecsere |
Az esti tábortűzhöz gyűjtöttünk egy kis tűzifát |
A DOMB... bah |
2.nap
A
szállás jó volt, végül is volt hol hortyogni…
A
reggel gyorsan eljött, a szokásos
pakolás, és készülés az újabb útra.
Volt
egy kis affér, mint kiderült gond volt a mosatlanokkal a konyhában.
Nem
tudom, hogy is volt ez, mert én addigra már úton voltam egy kis konvojjal a
délelőtti lelőhely felé… Partizán akció volt, persze hogy nem hagytam ki!
Kozári kőfejtő
Nos, itt én már voltam…:) Hál istennek, volt helyismeret, és azt sem kellett megtudakolni mit is kell itt keresni!
Éppen
ezért, csak és kizárólagosan az Azurit kristályos formáit gyűjtöttem,
több-kevesebb sikerrel.
Az
egyik darabban volt egy kis üreg, és ott épen maradt egy szép legyező. Juppie!
El is
raktam Gergőnek, ígértemhez híven!
A
csapat egyik része a lejtőt bogarászta át, míg a másik része a fenti
izgalmasabb részen belefogott a bontásba. Ki is típtek - szakítottak onnan egy
embernyi darabot, amelyből gyorsan fejnyi darabokat faragtak. Voltak benne
kisebb - nagyobb üregek, de azurit,
malachit kristály egyikben sem volt található.
Hamar
eltelt az a kis idő, amit ide szántak a program szervezői.
Ezt a
helyet egyébként a zempléni Gordon-bérchez tudnám hasonlítani.
Csak
üldögélsz és kapirgálsz…
Irány
a főprogram…
Nos, amire rá kellett jönnöm, hogy a jelenlegi fényképezési technikám az Azurit kristály lefotózásához enyhe kifejezéssel élve is soványka...
Azért pár próbálkozásom betettem ide...
Kezdeti lépések a szikla elmozdítására |
Egy kis segítség el kell azért.. |
Nos, amire rá kellett jönnöm, hogy a jelenlegi fényképezési technikám az Azurit kristály lefotózásához enyhe kifejezéssel élve is soványka...
Azért pár próbálkozásom betettem ide...
A "nap" találata kb. 1 cm hosszú szép legyező... |
Szintén csak más szögből |
Ez roppant érdekes, csak nagyítóval lehet jól látni. Malachit és azurit kristályok, ill. van olyan, ami átalakulásban is van |
Kis Azurit rózsácska kb. 2mm átmérőjű lehet |
Az a fránya sárgás bevonat... |
Egy kis kristálylegyező |
Pécsbánya – Karolina külfejtés
Vártak
minket, itt is kaptunk egy teljes körű tájékoztatást a külfejtés
múltjáról,geológiájáról.
Majd
egy vezető segítségével leereszkedtünk a kitűzött szintre. Látványos ásványok
nem nagyon voltak, csak pár kagyló, amiből be is gyűjtöttem pár kötelező
darabot.
Kicsit
körbenéztünk még, hátha valamit találunk, beszélgettünk, aztán 13 óra
magasságában a kijárat felé vettük az irányt.
Záró
akkordként még volt egy ásványgyűjtő vs, medveölő kutya párbaj!
Mivel
a „hátsó” bejáraton hagytuk el a bányát,
és egy kolléga figyelmen kivűl hagyta az őrkutyát, így a küzdelem adott volt!
Megúszta…
egy kiluggatott gatyával
Vége
volt, jó móka volt. :)
4 megjegyzés:
Hali!
A táborban találkoztunk, végre rátaláltam a blogodra.
A Vasasban jöttek elő kvarcok szép számmal:
http://www.geomania.hu/asvfoto.php?fotoid=9590
http://www.geomania.hu/asvfoto.php?fotoid=9589
A "dolomitod" csak sima kalcit, én is hoztam nléhányat mutatóba.
Jó tudni, hogy tényleg megérte kihagyni ezt a Magyaregyregyet, az Árpád-tetőn szép dolgokat találtunk.
"Megtudtam azt is, hogy a LED-es asztali lámpa töksötétben felér egy stadionlámpával, hogy a kotlatészta kitűnően kombózik a sültszalonnával és annak zsírjával"
Ennél a résznél már sírtam a röhögéstől :D
Üdv: Dávid
Szia Nimbó!
Ismét hozod a "formád"... :) Jó lett nagyon!
Remélem jövőre a Zemplénben is találkozunk!
üdv
Anita & Attila
Köszi a Kommenteket srácok...
És a bojti sapkát még csak meg sem említettem... :)
Dávid, az észrevételeket javítottam...
Megnéztem az ásványfotóidat... A család kedvence lett a SID achát!!! Nagyon tuti!!!
Nimbó, megint nagyot írtál.Már csak a sztorikért is érdemes lett volna lemenni. Grat a cikkhez, kár, hogy csak ilyen kevésszer ajándékozol meg minket.
Megjegyzés küldése